Hát mondjuk az mi esküvőnk is nagyon szűk körű volt és egy nagyon nem felkapott helyen volt. Megpróbáltuk lemondani a gitáros embert, de nem sikerült. ;)

Milliókból? Nem! Bazilikában? Nem! De százötven, sőt akár kétszer annyi barát, ismerős, szerető-támogató, a boldogságodban osztozó ember előtt abban a templomban, ahová tartozol... Igen! Bármilyen szép is egy romantikus kettesben-esküvő, ilyen megerősítő sohasem lehet... Legalább is nekem biztosan nem.

Egyébként tetszenek a fenti esküvő dekorációi:). Nem az a szokványos über-elegáns, vagy habos-babos.

Pont ez a lényege egy ilyen ceremóniának, hogy csak rólad szól és rólam. Senki másról. A többiek "csak körítés", felesleges tömeg, illetve a kényszer szülte tanúk meg a fotós (hogy azért legyen pár múltbéli klikk is). Ez nem másról szól, nem kell másnak pózolni, meg elhinni, hogy akkor az igazi, ha százak/ezrek drukkolnak a csók meg az "igen" előtt - ez csak rólunk szól. Kettőnkről. Ez a mi kettőnk "titka", élménye, jelene és jövője.

Egyetértek az ilyen minimalista esküvőkkel, ennek így van értelme és a logika is ezt diktálja - főként a mai gazdasági helyzetben.

Csak a miheztartás végett: nekünk csak a szülők és a tanúk voltak jelen, természetesen egy kellemes ebédre vittük őket egy közeli kis étterembe, mi fizettük az egész költséget (nem lett még 250 ezer sem, ruhástul, virágostul, tortástul és éttermestül), és nagyon szép volt, ahogy délután mindenki békésen hazatérhetett, mi pedig a vörösen világító lemenő nap fényében még "kaptunk" pár fotót barátainktól is, akiket erre az alkalomra invitáltunk meg. Nem kell a nagy felhajtás. Jó ez így.

agymosott.blog.hu

Csatlakozom groni véleményéhez.
Bár a polgári esküvőnkön a két tanúnkon és az anyakönyvezetőn, na meg persze rajtunk kívül nem volt senki (a szülők sem), sőt még utána ebédelni sem mentünk el sehova, sőt ott még nem is a valódi mennyasszonyi ruhámat viseltem, a néhány nappal a polgárit követő rendes templomi esküvőn ott volt 100 barátunk, családtagunk, akikkel egy nagy bulin ünnepeltük meg együtt azt, hogy örökre összekötöttük az életünket. Nem jött ki 250 ezerből, de nem is mentünk tőle csődbe.